Magyar szerkezettár

fajta/valami

→ fajta ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ valami

fajta

I. fn

1. biol a fajon belüli, termesztés, tenyésztés útján létrejött kisebb csoport (cultivar). a ló fajtái.

2. embereknek bizonyos (rokonsági) kötelékek alapján összetartozó közössége. ő is a mi fajtánk. | ▸ az emberi fajta

3. azonos jellegű dolgoknak, jelenségeknek a többitől járulékos vonásaiban különböző osztálya, csoportja. a bor fajtái.

4. valamilyen fajtát (jellegzetesen) képviselő egyed. az apja fajtája.

II. mn <a megnevezett> fajtájú; -féle. jámbor fajta tehén.

[↔faj ]

/[Hyph:Slash]

valami

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.

3. jelentős dolog. ez már valami!; ▸ ez is valami? ▸ viszi valamire ▸ lesz belőle valami

4. (mn-ként) olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható. valami baj van; mutatok valami szépet. | a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ... úgy él, mint valami kiskirály. | kevéssé, pontatlanul ismert. valami lajos vagy kicsoda keresett. | pejor ismeretlen és kevésre becsült. valami nővel tölti az idejét.

5. (mn-ként) egy kevés, valamennyi. valami időm még van.

6. (hsz-ként) biz körülbelül, mintegy. voltunk valami tízen.

7. (hsz-ként) biz <fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül. valami szörnyű! | ▸ nem valami nem valami jól sikerült.

II. von névm

1. nép rég ami (csak).

2. elav amilyen (csak).

III. fn

1. bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog. de furcsa valami ez!

2. ritk pompás, remek dolog. az aztán a valami!

____________________

jól

hsz

1. kielégítően, a követelményeknek megfelelően, helyesen. jól működik, viselkedik; ▸ jól fésült vasalt ▸ jól beszél ▸ jól lát valamit

2. kedvezően, előnyösen, tetszetősen. jól áll neki v. rajta valami. | kielégítően, kellemesen. jól mulat, utazik. | egyetértésben, harmonikusan. jól élnek egymással.

3. ▸ jól van

4. az átlagosnál nagyobb jártasságot tanúsítva. jól főz.

5. biz nagyon, ugyancsak. jól meghűlt.

6. gúny nagyon is rosszul. ez is jól kezdődik!

____________________

rosszul

→ rossz ⊕ ul[_AdjVbz_Ntr/V] ⊕ [Prs.NDef.3Sg]

rossz

I. mn

1. szervezetre v. vmely érzékszervre kellemetlenül, ill. károsan ható. rossz szag; rossz bor.

2. az igényeknek, vágyaknak, szükségleteknek meg nem felelő. rossz sors. | kedvezőtlen, szerencsétlen. rossz hír; ▸ rossz napja van

3. anyagilag hátrányos. rossz üzlet.

4. kellemetlen élményektől megzavart, levert <lelkiállapot>. rossz hangulat. | barátságtalan. rossz képet vág valamihez.

5. erkölcsileg helytelen <cselekvés, magatartás>. | erkölcstelen életet élő <nő>. | ártani szerető, bajt okozó. rossz ember; ▸ rossz természete van | fegyelmezetlen, igen pajkos <gyermek>. | ellenséges, bántó <magatartás>. ▸ rossz néven vesz valamit

6. valakinek a becsületére, valakinek, valaminek a megítélésére nézve kedvezőtlen, ártalmas. rossz híre van.

7. rendeltetésének meg nem felelő. rossz festék; ▸ rossz füle van ▸ rossz a gyomra | vmely hivatás, szerep betöltésére nem alkalmas. rossz tanár; ▸ rossz fizető

8. vmely követelménynek, szabálynak v. hagyománynak meg nem felelő. rossz modor; rossz magyarsággal beszél. | esztétikai szempontból értéktelen. rossz kép. | tetszést nem keltő <külső>. ▸ rossz alakja van; | a szóban forgó helyzetben meg nem felelő. rossz vonatra szállt; ▸ rossz kártyára lóra tett

9. betegségre valló. rossz színben van; ▸ rosszul van

10. ▸ nem rossz

II. fn

1. valakire hátrányos dolog, helyzet. jóban, rosszban. | kedvezőtlen hír, vélemény. rosszat mond valakiről.

2. nép fájdalom, betegség.

3. erkölcsileg elítélendő dolog, jelenség. a jó és a rossz harca. | nép gonosz lélek, ördög.

4. másoknak ártani szerető, hitvány ember. a jók és a rosszak. | rég: ▸ a falu rossza

5. másoknak ártó tett v. szándék. rosszat forral, tesz.

6. ▸ valaminek a rossza

[?fgr ]

ul[_AdjVbz_Ntr/V]

[Prs.NDef.3Sg]

____________________

nem¹

1. élőlénynek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill. női jellege.

2. élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. a női nem.

3. nyelvt bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását és egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória (genus).

4. nép v. irod nemzetség, család. ősi nemből való. | ▸ az emberi nem

5. áll a családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység (genus).

6. fil az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom (genus). | vál fajta, (vál)faj. a büntetés egy neme. | ▸ a maga nemében

[?]

nem²

I. hsz

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

II. fn ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. nemet mond valamire. | ▸ nemet int

[?fgr ]

____________________

á¹

1. alsó nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítés nélküli hosszú magánhangzó.

2. ennek írásjegye (á, á).

3. (idegen írásban v. sorszn-szerűen) az a betű. ▸ á-tól z-ig cettig

á²

isz

<csodálkozás v. ellenkezés kif-ére.> á, ez az? á, nem hiszem!

[hangkit]

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4